Ha kétfázisú vagy másnéven kétkomponensű, kétlépcsős repesztőlakkal szeretnénk dolgozni, akkor kicsivel több alapanyagra és időre van szükségünk, mint az egyfázisú repesztőlakkos díszítés esetében. A végeredmény azonban magáért beszél, és mindenképp megéri a befektetett pénzt és energiát.

Amire szükség lesz:

• kétkomponensű repesztőlakk szett (lehet kapni klasszikus, random, mikro vagy finomvonalas változatban. Ez alkalommal a finomvonalas repsztőlakkot választottam. Bátran próbáljátok ki bármelyiket, mindegyik másfajta repedést, mintázatot eredményez.)
• antikoló paszta (narancsolajos vagy bitumenes; ezüst, arany, bronz, umbra, stb. A bejegyzésben az umbra színűt mutatom be).
• Oldószeres lakk
• Alkoholos oldószer
• És a szokásos: dekupázsolandó felület, szalvéta, törlőrongy, pici víz, ecset. DE! a vizes bázisú lakkot most tedd félre, arra nem lesz szükség! ;)

Lényeges eltérés az egy- és a kétkomponensű repesztőlakk használata között, hogy míg az egyfázisú repesztésnél a lakkot két különböző színű festékréteg közé kenjük, így a lakk az akrilfesték felső rétegével kerül kölcsönhatásba, addig a kétfázisú repesztésnél a lakkot a már dekupázsolt minta fölé visszük fel, és a repesztőlakk szett első és második fázisa egymással kezd "játszani". Elsőre talán kínaiul hangzik, ezért lássuk lépésről lépésre.

1. Kezdjük a dekupázsolással. A szokásos módon ragasszuk a szalvétát, rizspapírt vagy dekupázs papírt a felületre. Én ezt a bagollyal díszített falapocskát találtam otthon, ami a célnak tökéletesen megfelelt.

2. A kétkomponensű repesztőlakk szett két tubus/doboz/üveg lakkból áll: értelemszerűen az első és a második rétegből. Először az első réteget vigyük fel a díszíteni kívánt tárgyunkra. Használhatunk ecsetet, de akár az ujjunkat is! Minden egyes kreatív munka esetében azt vallom: ne féljünk bepiszkolni a kezünket - vagy ha kell, a ruhánkat! Miután egyenletesen eloszlattuk a lakkot, várjunk türelmesen. A száradási idő 1-2 óra is lehet.

3. Ha már száraznak érezzük az első réteget (ezt abból is látjuk, hogy a fehér, ragacsos lakk átlátszó lett és megkeményedett), jöhet a második réteg. Ehhez már mindenképp az ujjunk használatát javaslom, mert itt igazán fontos az egyenletesség - máskülönben görcsök és kitüremkedések keletkeznek a felületen, nem pedig repedések. Most szintén az a dolgunk, hogy várjunk. Ne siettessük a folyamatot, ne hajszárítózzuk a lelakkozott tárgyat! Bizony, akár egy egész napba is beletelhet, mire a - folyékonyan még sárgás-barnás - lakkréteg tökéletesen átlátszóra szárad, és megjelennek a gyönyörű repedések.

4. A vége a legizgalmasabb. Folytassuk a munkálatokat az antikoló pasztával. Erre azért van szükség, hogy a szabad szemmel halványan látható repedéseket kiemeljük. Egy törlőronggyal vagy egy átlagos konyhai papírtörlővel, papírzsebkendővel rakjunk egy kevés pasztát a felületre, és oszlassuk szét. Minden repedésbe jusson, de ne maradjon felesleg. Ugye már te is látod, milyen szépet alkottál?

5. Mivel ez idáig elég képlékeny a díszítésünk, és egy kevés vízzel elmaszatolható, feloldható, ezért lakkozás szükséges. Most nem jó a vizes bázisú lakk, oldószeres lakkot használj! Fényes, kemény védőréteg fog képződni a tárgyon, ahogy a lenti képen is láthatod. És ami még nagyon fontos: az oldószeres lakkot nem tudod vízzel lemosni az ecsetedről, csupán alkoholos oldószerrel! És igen, jól sejted: a védőlakk is nagyon sokáig szárad.

Remélem, tetszett a bejegyzés! Ígérem, ha magad is kipróbálod a kétlépcsős repesztést, nem arra fogsz gondolni, "hű milyen sokáig tart ez és mennyit kell várni az egyes részfolyamatok között", hanem az elkészült mestermű szépségét fogod csodálni! ;)